„A természet varázsát ontja bőven.
A fűben, a virágban és a kőben.
Ó nincs a földön oly silány anyag,
Mely így vagy úgy ne szolgálná javad;
De nincs oly jó, melyben ne volna vész,
Ha balga módra véle visszaélsz!”

William Shakespeare

Én a Covid járványtól kaptam a természetgyógyászatot. 

2020-ban, miután az emberek nagy részéhez hasonlóan az otthonom falai közé kényszerültem átmenetileg, először elkezdtem feldolgozni a restanciáimat: a rég halogatrott rendrakás és takarítás a lakás legeldugottabb zugaiban eltartott jónéhány hétig - de aztán szerettem volna valami előremutató, építő tevékenységet is beiktatni, ha a világvége mégiscsak elmaradna - és egyrészt elkezdtem önkéntesként hangoskönyvet mikrofonba mondani (erről majd később), és régi vágyam is elérhető közelségbe került: a reflexológiával jó ideje szemeztem (hogy képzavarral éljek), és miután kiderült, hogy a gyógyhatású talpmasszázs elsajátítása természetgyógyász képzettség feltétetele, belevágtam a számomra meglehetősen távoli diszciplina - az anatómia, kórtan és egyéb egészségügyi ismeretek tanulmányozásába. 

Óriási szerencsém volt, mert a számomra ajánlott képzést indító Kis Viola szakmai tudásában, oktatói minőségében és emberi kvalitásaiban is a legjobbak között említhető. Ráadásul mire elindultak az órák, a jelenléti képzés is lehetővé vált, és számomra így különösen nagy élmény lett hétvégente egy preparált emberi test makettje, több szemléltető eszköz, egy tucat lelkes tanulótársam és Viola társaságában tölteni egy-egy fél napot. És rájönni arra, hogy mennyire fontos az, hogy ismerjük saját biológiánkat, működésünket, és azt, hol romolhat el az a csodálatosan komplex organizmus, amit a testünknek nevezünk. Majd miután tisztába kerültünk a kis vérkör, nagy vérkör jelentőségével vagy a testünk csontjainak latin neveivel, a testműködés egészének összefüggéseit kezdtük megismerni, ráadásul a sokszáz éves keleti tudásba is be tudtunk tekinteni a kínai gyógyászat, a meridiánok, akupresszúrás pontok felfedezésével, az ajurvéda alapjaiba való betekintéssel. 

 A gyógynövényismeret, a masszázsok hatásmechanizmusa vagy a kineziológia is ott volt kóstolóként az "étlapon", hogy aztán kiválasszuk a specializáció során, amit a leginkább testhez állónak éreztünk. 

Két év alatt mind az élettani, mind az általános természetgyógyászati ismeretekkel végeztünk, valamint én a reflexológiát meg az akupunktúra alapjait is megismerhettem - hogy azóta a családom és ismerőseim örömére alkalmazzam is a gyakorlatban a megszerzett tudást - de legfőképp a szemléletet, ami sok kisebb probléma, lelki eredetű betegség esetén képes "gyengéden", erőteljesebb gyógyszerezés nélkül gyógyuláshoz vezetni, vagy az orvosi terápiát kiegészíteni. Erről is gondolkodom a továbbiakban. 

A természet, a bioszféra – szerves és szervetlen környezetünk – egységében, harmóniájában való feloldódás tapasztalata elvezet(het) ahhoz a felismeréshez, hogy a betegség, mint a szervezet kiegyensúlyozott működésének felbomlása ugyancsak a globális nézőpont figyelembevételével úgy gyógyítható, ha az összhangot, a harmóniát újból vissza tudjuk állítani testünkben. A diszharmóniát okozó tényezők sokszor egy-egy szerv problémás működésében manifesztálódnak, ugyanakkor vannak olyan terápiák, amelyek bizonyítják: a test egy másik pontján kifejtett hatás – vagy az egész szervezetet stimuláló módszerek – képesek a megbomlott harmónia visszaállításán keresztül a betegséget is megszüntetni. Az ember csodálatos módon bonyolult szisztéma mentén működik – számomra a természettel analóg módon – ugyanakkor egyszerű módszerek is képesek lehetnek ezt a varázslatosan összetett működést pozitív irányú változásokra ösztökélni, és az egyensúlyba visszabillenteni.

Sokszor már attól, hogy elkezdünk fókuszálni fizikai valónkra és testi működésünkkel felvenni a kapcsolatot, annak érdekében, hogy összehangoljuk a testünk, tudatunk (és lelkünk) közötti viszonyt, megtesszük az első lépést a gyógyulás útján. Mai világunkban ugyanakkor azt halljuk, hogy „nincs idő a fájdalomra”, és azonnal el akarjuk hallgattatni testünk jelzéseit, azonnali megoldást keresünk, ahelyett, hogy az éppen helyrebillenő, gyógyulás útjára lépett szervezetük szavát, jelzéseit észlelnék. A természetgyógyászat módszerei finomak, a gyógyulónak is ki kell vennie részét a felépülésből, és nem passzívan várni, hogy valaki meggyógyítsa.

Nem tudom, minek köszönhető, hogy az ezredforduló környékén látható virágzásnak indultak az emberi test és lélek gyógyításának alternatív módszerei és az, hogy sokkal tudatosabban állunk a megbomlott harmónia visszaállításának folyamataihoz – mindenesetre hatalmas kincsestár áll rendelkezésünkre, amelyben számos ősi, sok évszázados módszert is újra felfedeztek – hiszen a múltban rengeteg idő állt rendelkezésre, hogy a gyógyító képességekkel megáldott őseink tapasztalati úton kicsiszolják a leghatékonyabb módszereket. Amelyekből most számos megoldást a jelen gyógyítói tovább finomítanak vagy összehangolják a többi jó megoldással.

Mindenkinek nem való mindegyik módszer. Meg kell találnunk a saját ránk szabott terápiát, és a saját habitusunkhoz illő gyógyítót, azt, aki legjobban el tudja juttatni hozzánk saját testünk üzenetét, és létrehozni a gyógyuláshoz vagy tünetek enyhüléséhez szükséges harmóniát. Most olvastam egy írást arról, hogy még most tárják fel, mennyire sokszínű a géntérképünk alapján a fajok sok százezer éves keveredése, amelyből a mai emberiség állománya létrejött. A kutatók rámutatnak: ez a keveredés is hozzájárulhatott, hogy a ma ismert formájában emberi fajunk ennyire jól adaptálódik és küzd meg a környezeti kihívásokkal, betegségekkel. A bennünk rejlő sokszázezer éves minták rendkívül sokszínű, egyedi összetételt hoznak létre – szóval ne csodálkozzunk, ha azt látjuk, a szériában nyújtott megoldások nem illenek mindenki problémáira. A „holisztikus megoldás” kifejezést eddig kerültem, de rá kell hogy jöjjünk: csak egészében tekintve az embert – egyéni, kifejezetten rá jellemző problémamintázatával –  tudjuk a mélyre ható változást elérni. Egymással együttműködve, interakcióban beteg és gyógyító.

Ez az, amit a természetgyógyászati tanulmányaimból leginkább leszűrtem, mindazon a sok konkrét tananyagon túl, amelynek ráébresztett, mennyi mindent nem tudok még saját testemről, anatómiámról és annak működési módjáról. Ezért is indulok el a blogon keresztül a gyógyító módszerek útján, hogy saját tapasztalataimon keresztül segítséget is nyújtsak a gyógyító módszerek dzsungelében keresgélőknek.